Édes Robin! Ő is elment. 2024 nyarán kiköltözött nagylányommal Angliába. Az utat is jól bírta, türelemmel, elviselte a szükségszerű pórázt is. Még a Franciaországi kényszerpihenőt is jól vette, a cicaútlevélben volt egy hiba, itthonról kellett másik fuvarral egy vadonatújat kiküldeni. Aztán megszokta szépen, hogy kintiből benti cicus legyen, gazdijáért ezt is felvállalta. Összeszokott a kutyusokkal, játszottak, elvoltak, aztán a karantént követően néha kint is töltött némi időt. Vesztére: egy autó és gondatlan autós vetett véget életének. Mint lányomtól megtudtam, lehet, jobb is így, ugyanis az utolsó állatorvosi vizsgálat rosszindulatú daganatot diagnosztizált nála.

Béke legyen veled, szeretett barátunk!

Robin 2010 től családunk tagja. Anyukája anyósomék hamisítatlan házimacskája, apja ismeretlen. Hosszú szőre nemes ősökre utal, de kideríthetetlen, hogy apai felmenője angora, ragdoll, vagy más egyéb hosszúszőrű fajta képviselője-e.

Ivartalanítása során derült ki, hogy nem kislány, hanem rejtett heréjű kisfiú... ez némiképp magyarázza önfejűségét :)

A legnyakatekertebb pozitúrákban érzi magát a legjobban, kedvenc alvóhelye az alig 8 cm széles radiátor.

Nevelhetetlenül szemtelen :)

Játékosságát felnőtt korára is megőrizte, dorombolása betölti a lakást, a legkisebb simogatásért is hálás. Igazi kényeztethető és kényeztetni való cicus.