|
CSOPAK Bemutatom, ahogyan én látom, és ahogyan az emlékeimben él
NeMo 2005.08.02. 13:56
Csopak
Szerencsénk van: volt egy okos nagypapám, aki a ’930-as években úgy gondolta, szeretne nyugodtan pihanni, így vett egy nyaralót a Balaton partján. Akkoriban még alig-alig álltak házak a mai üdülőtelep területén, a jó kilométerre fekvő vasútig szinte csak végtelen kukoricaföldeket lehetett látni. Ma már talpalatnyi hely sem maradt, minden beépült, nyaraló nyaraló hátán... de az öreg ház ma is a régi, családunk apraja-nagyja ide jár nyaralni emberemlékezet óta. Persze egy huszonegynéhány tagú családban néha nehéz egyeztetni, ki és mikor mehet. Van aki bulizni szeret, mi inkább a csendet és a madárdalt hallgatjuk szívesen. Íme a Rozmaring utca,
a házunk és az öreg kút a kertben, amely még ma is üzemel (bár kicsit modernebb módszerrel, mint régen):
A strand épülete napsütéses időben tetszetősebb, de azért így is szeretem.
A főbejárat előtti trombitavirág lugas még az esős időben is szép.
Még nem is olyan rég a strand előtti kútból vasban bővelkedő "savanyúvíz" folyt. Sajnos ma már csak a klórozott vezetékes víz iható itt, a Csopaki víz lelőhelyét inkább csak a benfentesek ismerik. Aki kerékpárral barangol a Balaton partján, hamar megtalálja, mert az Északi parton végigvonuló kerékpárútvonal mellette halad keresztül. Sajnos ez sem üzemel mindig, úgy vettük észre, pontosan hétvégéken és piros betűs ünnepeken kikapcsolják a szivattyúrendszert. Persze valamiből meg kell élniük az üdítőket forgalmazó cégeknek is, de talán nem olyan áron, hogy egy olyan dolgot iktatnak ki a nyaralók életéből, ami éppen Csopak egyik vonzereje volt nem is olyan régen (legalábbis számomra).
Útban a strand felé. Persze kevésbé esős időben ez is szebb... nemrég még egy jegenyefasor díszítette, de sajnos néhány évvel ezelőtt egy balatoni vihar eltüntette a jegenyefasort is, meg a strand majdnem összes fáját is. Csak egy sávban vitte el a fákat és házakat, ami leginkább tornádóra jellemző... persze kevesen tudják, hogy ez a rendkívüli természeti jelenség hazánkban is előfordul (szerencsére a viszonylag "szelíd", F1-F2-es változatai a jellemzőek 110-140km/h-s szélsebességgel).
A horgászstég
A látkép a strandról még ilyen viharos időben is szép.
Az üdülőtelep főutcája, a Fürdő utca a strand felől nézve, némi felhőzettel.
Azért napsütésben ez is más...
A kedvenc sörözőnk, a Westaurant, ahol biliárdozni is lehet, az árak is megfizethetők. Sajnos ma már (2014) más üzemelteti, másként, biliárd nélkül. Lehet, hogy az étlapon szereplő ételek ínycsiklandozóak, de nekem a biliárdos, füstös kiskocsma jóval kedvesebb volt...
A Fürdő utca a vasút felől
Ha tovább ballagunk, a mai Csopak falujába érkezünk, a régi (Balaton) Kövesd településre. Jellegzetes épület a Veszprémi főúton a "Csonka torony"
és a Malomcsárda.
Gyerekkoromban még üzemelt a régi malomkerék, sajnos ma már a patak vize a vízműé, a kereket elektromosság hajtja. Persze így is szép.
Felfelé a szelíd bakonyi táj,
lefelé a falu,
kicsit lejjebbről pedig a Paloznaki öböl képe tárul elénk.
A modern Római katolikus templom
és a hozzá tartozó öreg harangláb.
A református templom.
Persze bizonyára vannak Csopaknak más kincsei is, de számomra ezek a legkedvesebbek és legszebbek... itt cseperedtem nyaranta, szívemhez nőtt.
Átszerkesztve: 2014.02.13.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Archívum
